Brikettálás - Kinek ajánljuk?

Bármely mezőgazdasági termelőnek:

Mivel az elsődleges mezőgazdasági termelés jövedelmezősége egyre csökken (növekvő beművelési költségek mellett csökkenő értékesítési ár) az eddig értéktelen melléktermék (szár, szalma, maghéj, törtszem, venyige) hasznosításával:

Egyrészről: költségcsökkenés érhető el

– hiszen eddig ezeket a melléktermékeket vagy elégették, ami károsította a termőtalaj felső rétegét (plusz talajerő pótlás-trágyázás)  
– vagy beszántották, ami az elmúlt évek enyhe teleit figyelembe véve a kártevők számára ideális telelőhelynek bizonyult (plusz talaj előkészítési és vegyszerezési költségek)

Másrészről: árbevétel növekedés érhető el 

- hiszen, ha nulla forintért értékesíti, már akkor is megspórolja az előző pontban említett plusz költségeit amennyiben a melléktermékeit feldolgozza, akkor a saját gazdaságának szükséges fűtési alapanyagon túli mennyiség értékesítésével további mintegy 11-13 forint, nyereséget realizálhat kilónként.

Bármely alternatív energiát előállító rendszer üzemeltetőjének:

 Mivel a biomassza alapanyagok (szalma-faforgács) kilónkénti ára jelenleg 8-10 Ft/kg között mozog, ezért egy kiló brikett értékesítésével (36Ft/kg esetén) 8-11 forint eredményt realizálhat kilónként. 
 Az egyébként is magas gázárak mellett és a gázellátás törékeny biztonsága (ukrán-orosz gázviták, sorozatos „gázcsap elzárások”) miatt a biomassza felhasználása folyamatosan növekszik. 
 Beruházása 1-1,7 év alatt megtérül.

A végfelhasználónak:

Mivel kb.: 2 kg brikett elégetésével ugyanakkora hőenergia állítható elő, mint 1 m3 földgáz elégetésével és bármely vegyes tüzelésű kazánban, cserépkályhában, kandallóban felhasználható a fűtési költségét jelentősen csökkentheti!

Megnevezés      Bruttó ár        Fűtőérték
Földgáz              132 (Ft/m3)     34,09 MJ/m3
Brikett                36 (Ft/kg)        16-18 MJ/kg

Bármely önkormányzatnak:

Munkahelyeket teremt az alacsony képesítésű munkanélküliek számára a közcélú munkások foglalkoztatásával.

Támogathatja a helyi vállalkozókat, amennyiben az alapanyagot tőlük szerzi be (Pl.: szalma, kukoricaszár, napraforgószár, stb…).

Az eddig közterületekről elszállított értéktelen hulladék (útszéli kaszálék, őszi falevél, fanyesedék, elszáradt gyomok, esetleg nád, stb…) ártalmatlanítása helyett energiát termel.

 Egy optimális üzemméret elérése után, teret adhat egy önálló energiagazdálkodásnak intézményi szinten is, amely a jelenlegi gázárakat figyelembe véve minimum 50 %-os megtakarítást jelenthet intézményi szinten.

 Jelentősen csökkentheti az önkormányzat szociális kiadásait.

„A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 36. § (1) bekezdés alapján a közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata. A 36. § (2) bekezdés szerint az (1) bekezdés alkalmazásában közcélú munka alatt azon állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről - jogszabály alapján - a helyi önkormányzat gondoskodik.

Az Szt. természetben nyújtott szociális ellátások között szabályozza a következőket:
47. § (1) alapján egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható pl. az átmeneti segély,

Az Szt. 47. § (3) szerint természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.”

Fentiek alapján a közcélú foglalkoztatott olyan tevékenységet végez, amelynek eredménye olyan természetbeni juttatás előállítása, amelyről az Szt. alapján az önkormányzat gondoskodik.